Napsugár Bábszínház

Nem túlzás, tényleg így van. Megszerettük a Napsugár Bábszínház legújabb “sztárját”, az Ormányos hüntyüllért. No, nem túlzottan ormányos, mert akkor kiselefánt lenne, cask amolyan szeretetparancsoló kis ormánya van, ami jól illik két nagy füléhez és kikerekedett , szomorú szeméhez. Mert úgy kezdődik ez a színházi-bábszínházi előadás, hogy a meseíró író régi meséket ír, hol volt, hol nem voltakat, de azok nem kellenek már senkinek. Sosem lesz belőlük mesekönyv. Hiába mondja a mesehallgató kislány: írjon új meséket, olyan mesehősökkel, mint Ormányos hüntyüllér, aki (mesevilág, csodavilág) egy kosárban érkezik, és hipp-hopp életre kel. A meseíró nem hisz a szemének, és azt mondja, hogy ez a hüntyüllér nem is látezik. Közben kiderül, hogy íróasztalának fiókjai tele vannak bábfigurákkal, akik szívesen fogadják új barátnak a különös jövevényt, mert nem igaz, hogy nem létezik… egykettőre bebizonyosodik, hogy élő-eleven bábfigura, méltó a többiek barátságára, szeretetére. Ki is találják, hogy nagy útra indulnak, és meghódítják a varázshegyet. De mire odaérnak, meg kell, hogy taínulják: “arany, ezüst semmit sem ér, ha n incsenek barátaink”. Persze ők már barátok, és jókedvűen barangolnak tovább, a meseíró író, a mesehallgató kislány, a nyuszi, a róka, a farkas, a maci és a két borz.

            A világ rendje helyreáll, Ormányos hüntyüllér otthonra talál a meseíró írónál és a mesehallgató kislánynál, és új barátai között. A szerző-rendező, Galántai Csaba nagy ajándékkal lepte meg a bábszínházat zsúfolásig megtöltő gyereksereget. Egyszerű eszközökkel dolgozó előadást láttunk Szőts Orsitól és Balázs Csongortól, rátermett, ügyes bábjátszók mindketten, Bakos Árpád zenéje pedig nemcsak fülbemászó, de kifejező is. Így aztán az ormányos hüntyüllér premierje az Ibsen-színpadon megnyerte az első csatát, jönnek a további csabai, majd vidéki előadások. Megszerettünk, hüntyüllér, ez az igazság!

Április 2-án, szombaton mutatta be az Ibsen Házban a Békés Megyei Napsugár Bábszínház az Ormányos Hüntyüllér című történetet, mely egyben az évad utolsó premierje is. A Galántai Csaba jegyezte mesét először bábszínházunk tűzte műsorára, az ősbemutatót nagy szeretettel fogadták a Békés megyei gyerekek.

Az ormányos, lebegő fülű jószág, akit a mese és játék által lehet életben tartani, a barátságról és a szeretetről mesél ebben a kedves darabban, melyet Balázs Csongor (Meseíró) és Szőts Orsi (Hanka Panka) előadásában tekinthetnek meg.

Röviden a történet: az alkotói válságban lévő „mesésíróhoz" betoppan egy kislány, Hanka Panka és beszélgetésükből egy új mesealak kel életre. Ő pedig nem más, mint Ormányos Hüntyüllér, aki egy nagyon sérülékeny, szeretetre vágyó kis lény, teli megértéssel, bölcsességgel. De ha már megszületett, életben kell tartani őt: ez pedig a mese és a játék segítségével történhet meg. Mint minden igazi mesehősnek, neki is próbákat kell kiállnia, kalandjai során az író régi mesefigurái segítik: a Nyuszi, a Róka, a Farkas, Mackópajtás és a két Borz.

És hogy mi az előadás osztatlan sikerének titka? - Talán, hogy a darabban minden korosztály megtalálhatja a mondanivalót barátságról, szeretetről vagy éppenséggel a becsvágyról - válaszolta  Lenkefi Zoltán bábszínház-igazgató. - De nyilván szerepet játszik a sikerben Mátravölgyi Ákos különleges látványvilága és Bakos Árpád Bodrogvári-különdíjas zeneszerző könnyed, fülbemászó, dallamos zenéje is, amit kifelé menet egyaránt dudorásznak szülők és gyerekek is. Ám igazából semmi világrengető nem történik Ormányos Hüntyüllérrel, ha azt nem számítjuk, ami odabent történik a lelkében. Mert ebben a mesében erről van szó: az a legfontosabb, ami odabent történik...

Dr. Galántai Csaba írása és rendezése tehát egy különleges lény különleges kalandjairól szól, a legnagyobb kérdés azonban mégis az, hogy létezik-e egyáltalán? A darabvégi visszajelzésekből egy-egy mondatot elcsípve világossá vált, hogy igen, nagyon is létezik!

További előadások a bábszínház honlapján: www.napsugarbab.hu

Forrás. Békés Megyei Napsugár Bábszínház, Sz. Kovács Viktória

 Lázár Ervin a szerzője a Tintaló Társulás Zsiga föstő fest című előadásának, amely a világ legfontosabb dolgairól mesél - színekről, virágokról, madarakról - a legkisebbek nyelvén. A Zsiga föstő fest című mesedarab egy igen jól sikerült átmenet: félúton van az otthoni és óvodai mesélés valamint az első színházi élmény között, s mint ilyen, fontos eleme lehet a kisgyerekek színházba szoktatásának. Ebből az előadásból a többi között megtudható, hogy milyen élete van Zsiga föstőnek egy hófehér világban, továbbá látható két szín, a Kék meg a Sárga civakodása. Megismerhetünk még egy fura figurát is: a zöld Lificet és a meséből az is kiderül, hogy hét különböző kék virág közül melyikük hasonlít leginkább Varga Julcsa szeme színére. Végezetül pedig a Feketerigóról mesél a Tintaló Társulás, aki azt hiszi: ő a legrútabb madár a ligetben.

A kedves produkcióban Lázár Ervin mesekönyvének lapjai papírszínházzá változnak, amelyben avatott kéz mozdulataira kelnek életre a figurák. A Kossuth-díjas meseíró bizonyosan mosolyog a kis nézőkkel együtt…

Jegyek az előadás előtt 1 órával válthatók. Bővebb információ és jegyrendelés hétköznap 8 és 16 óra között a következő telefonszámon lehetséges: 06-20/ 293 5626

Szeretettel vár a Napsugár Bábszínház! Hozd Magaddal a Nagyit is!

2011. február 12-én 15.00 órakor Czipott Gábor rendezésében a Vásárfiak című  bábjátékot nézhetik meg az érdeklődők. A produkció vázát adó művek révén a gyerekek és szüleik kicsit körbetekinthetnek a Kárpát-medencében, hiszen három nép meséit elevenítjük fel.

Valamikor a vásárok egyik mulatságos látványossága volt a bábosok bódéja, ahol népi bábhősök szórakoztatták a nagyérdeműt. A Vásárfiak című előadás, bár nem szabadtéren mutatjuk be, a vásári bábjátékok hagyományát követi humorával, közvetlenségével: három nép három történetét mesélve el. Az évszázadok során szinte minden nemzet megteremtette a maga jellegzetes bábfiguráját, velük találkozhatunk ezen az előadáson.

 Az első história főszereplője a cseh Kasparek, aki a fukar Buci péknél dolgozik, de nem kapja meg érte a bérét. A mese arról szól, hogy hősünk milyen furfangokkal szerzi meg azt, ami jár neki.

A második történet egy Benedek Elek gyűjtéséből származó magyar népmese alapján készült képmutogató játék:  A székely  asszony.

A harmadik a román népi bábhős, Vasilache és Mărioara története, akik legyőzik az Ördögöt és a Halált is, és bár sokat évődnek, civódnak, mégis szeretik egymást.

Mindhárom játék  vidám komédiázás, de a mélyén ott van a vásári hősök igazságkereső szándéka is.

 Az előadást kettős szereposztásban láthatják. A női szerepeket Csortán Zsóka és Soós Emőke felváltva  játsszák, a produkciót a vásári bábjátékkal stílusegységben, a népzene elemeiből építkezve Berta János zenei aláfestése teszi teljessé.

A bemutatóra február 12-én, 15.00 órától mindenkit szeretettel vár a Napsugár Bábszínház társulata.