Kezdőlap 
Kezdőlap
Kezdőlap | Fények és árnyak az Ibsen Stúdiószínházban |
|
| 2010. október 11. | |
 „Az emberi nemnek száma egy volt. Ez egyesítette magában a férfit és a nőt. Androgünnek hívták. Ereje szörnyű volt, gondolkodása nagyra törő. Az égbe próbált felmenni és ott rátámadni az istenekre. Az istenek úgy döntöttek, kettévágják őt, hogy gyengébb legyen. Kettő lett egyből és most szüntelenül keresi ki-ki a maga felét... hanem megtalálni csak keveseknek sikerül."A Békés Megyei Napsugár Bábszínház sokak örömére újra műsorára tűzte Kuthy Ágnes érzékeny és jó humorú rendezését, az Androgünt. A történetet pénteken és szombaton este nézhették meg az érdeklődők az Ibsen Ház Stúdiószínházában. A darab rendkívül egyszerű technikával készült, mindössze egy diavetítő, egy tükör, egy csomagolópapír és három színész segítségével. Műfaja nagyrészt árnyjáték, de papírból kivágott sematikus figurák mozgatása, rajzolás és valós színészi alakítás is gazdagítja az előadást.
"Kettő lett egyből és most szüntelenül keresi ki-ki a maga felét... hanem megtalálni csak keveseknek sikerül."
Sokaknak ismerős lehet a szókratészi lakomán felidézett atlantiszi mítosz, a szerelmi vágy megvilágításához Arisztophanész meséli el az androgün legendáját. Kuthy Ágnes darabja a görög mitológiából ránk maradt elképzelés kortárs vetületét vizsgálja: miszerint hajdan két ember alkotott egy testet, ezek voltak az androgünök, csak miután az istenek ellen törtek, azok kettéfűrészelték őket. Azóta keresi az ember a párját, a lelke elveszett felét, de csak keveseknek adatik meg, hogy rá is találjon.
Az előadás egy meseszerű képpel zárul - felépül egy ideális világ, nőt és férfit egybefogva újra egy lélekké
A produkció tehát nő és férfi kapcsolatának lehetetlenségéről szól Csortán Erzsébet, Balázs Csongor és Szőts Orsi előadásában, amelyben a vizuális hatásokat igyekeznek a verbalitással ötvözni. A pillanatnak szól ez a színház, melynek díszletét előadásról előadásra újra kell teremteni.
 Az előadást önismereti játék előzte meg
 Utolsó stációként beléphetünk az Androgün Termébe, ahol végignézhetjük a történetet
Az est „előjátékaként" a publikum szerelemmel, párkapcsolattal foglalkozó önismereti feladatokat játszhat, teremről teremre vezet az út, ez az IKSZ, vagyis az Interaktív Kiállítás a Szerelemről. Utolsó stációként beléphetünk az Androgün Termébe, ahol végignézhetjük a történetet. A történetet a földi élet talán legmeghatározóbb kérdéséről, a férfi-nő viszonyáról, felelet keresve arra a korántsem könnyen megválaszolható kérdésre: képes-e egymásra találni a két nem. Talán igen, talán nem...
 A produkció nő és férfi kapcsolatának lehetetlenségéről szól Szőts Orsi, Balázs Csongor és Csortán Erzsébet előadásában
Forrás: Békés Megyei Jókai Színház, Sz. Kovács Viktória
|
