Napsugár Bábszínház

„ Nálatok laknak-e állatok? avagy  óvjuk az állatokat!” 

Ősz lévén, bábszínházunk folytatja a tavalyi tanévben megkezdett tematikus foglalkozásait a partner óvodákkal. A délelőtt rövid, állatokról szóló beszélgetéssel indult, ahol érdekes és fontos információk és kérdések hangzottak el az élőlények eme csoportjáról, megbeszéltük,  hogyan kell gondoskodni róluk, vagy miért nem szabad őket bántani? Ezután találós kérdések következtek: egy nagy fekete kalapból a jelentkezők 1-1 kis cédulát húztak ki, amelyen rövid, szemléletes versike volt 1-1 állatról, de vajon melyikről? Éppen ezt kellett kitalálni.

S szorosan ide kapcsolódott a következő feladat is: a képeket a többiek elől eltakarva az azon lévő  állatot kellett jellemezni különböző szempontok alapján (pl: háziállat – vadon élő; hány lába van, stb.) A gyerekek gyorsan, ügyesen oldották meg a feladatokat, szép, gazdag szókinccsel jellemezve az állatokat.

A foglalkozás felolvasással folytatódott: a bábszínház színészei a nagy magyar klasszikusok: Benedek Elek, Móricz Zsigmond, Weöres Sándor állatmeséiből olvastak fel a tőlük megszokott színes, vidám stílusban. Majd Devecseri Gábor „Állatkerti útmutató”-ja következett gitárkísérettel, amit a közönség nagy tapssal jutalmazott.

Az ülésben elgémberedett végtagok egy kis tornával frissültek fel: a bemelegítés után a színészek által bemutatott állatot kellett utánozni. persze csak azután, hogy közösen kitalálták, mi is az. A játék az egész körön végigment, s mivel mindenkire sor került, az előadók a bátortalanabbakat is bevonták a mozgásba, így erősítvén a visszahúzódóbb gyermekeket is.

Rövid szünet után az asztaloknál folytatódott a munka: sablonok segítségével kirajzolták a kiválasztott állatot, kivágták, hurkapálcikára erősítették és máris készen volt az árnyjáték figura: a síkbáb. S ezután jött csak az igazi játék! A terem elsötétült, s az árnybábozás máris kezdetét vette: mindannyian nagy cirkuszi előadás részeseivé válhattunk a porondmester vezetésével. Igen örömteli volt ez a játék a gyermekeknek, hiszen ők maguk is kipróbálhatták az árnybábozást, s többek között például azt is, hogyan változik a báb mérete, sziluettjének élessége a vásznon a fényforrástól való távolság megváltoztatásakor: ha távolodtak a fénytől – nagyobbak, ha közeledtek hozzá - kisebbek lettek.

Záróakkordként minden egyes foglalkozáson a színészek Móricz Zsigmond Iciri-piciri című meséjét adták elő a vászon mögött síkbábokkal, s közönség közben együtt mondta velük a mese szövegét, persze az óvó nénik segítségével. A foglalkozás végén az ovisok örömmel és kicsi bábjaikkal  tértek haza.

OKKER ÉS TÜRKIZ

Mesélni lehet szóval, hanggal, zenével, de lehet képekkel és színekkel is. Történetünk hősei Okker és Türkiz nagyon fontos személyek. Ők ketten az égi híd, a szivárvány őrzői. Jó barátok, de soha nem találkoztak még, mert a szivárvány két végén laknak. Nincs mobiltelefonjuk, internet sincs a házukban, mégis sokat tudnak egymásról és a világról. Hogy miért? Mert mindketten ismerik a színek titokzatos nyelvét!

Forgatókönyv: Horváth Mária és Bartal Kiss Rita

Dramaturg: Sőregi Melinda

Tervező: Horváth Mária

Szcenikus: Szabó Tamás

Zeneszerző: Ágoston Béla

Mozgókép: Tóth-Pócs Roland

Koreográfus: Nemes Zsófia

Rendező: Bartal Kiss Rita

Játsszák: Aracs Eszter, Fülöp József, Krucsó Júlia Rita, Szörényi Julcsi, Tímár Zoltán

Az előadás időtartama kb. 55 perc