Napsugár Bábszínház

Békéscsabán 1962 óta voltak nagyobb szabású bábjátékos találkozók, különféle elnevezésekkel, mint pl. Országos Tájkonferencia, vagy Bábjátékos Napok. Ezen korai rendezvényekből nőtt ki a Nemzetközi Bábfesztivál.

Békéscsaba városa a kezdetektől fogva a rendezvény szervezői mellé állt, ugyanis fontosnak tekintette a bábjátszást és úgy gondolta, hogy egy nemzetközi rendezvény hosszú távon - az idelátogató külföldi és hazai csoportok révén – öregbíti a város hírnevét. Különösen tette ezt azért, hiszen a városban a Napsugár Bábegyüttes, egy bábos szellemi műhely működött 1949-től. Ez az együttes 1964-től már nemzetközi hírnévvel és kapcsolatrendszerrel rendelkezett.

A csoport akkori vezetője Lenkefi Konrád kezdeményezésére indultak a fent említett találkozók. A korai rendezvények azt bizonyították, hogy a város alkalmas nemzetközi fesztiválok megszervezésére, lebonyolítására. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium - mérlegelve a rendezvény kedvező körülményeit, hasznosságát - hozzájárult ahhoz, (1967-ben) hogy Békéscsabán rendszeresen, kétévenként, majd (az 1974-es rendezőbizottság határozata értelmében) háromévenként legyenek nemzetközi bábfesztiválok. A békéscsabai rendezvények nemzetközi rangra emelését jelentősen elősegítette, hogy az UNIMA Nemzetközi Bábművész Szövetség vállalta a fővédnöki szerepet.

Már az I. Nemzetközi Bábfesztiválon (1968. június) megjelentek azok a vonások, amelyek meghatározták a későbbi fesztiválok jellegét, karakterét.

A legmeghatározóbb vonás a gyermekorientáció. A meghívott bel- és külföldi bábszínházak gyermekek számára készült műsorokat mutattak és mutatnak be. A fesztivál kitárta kapuit a gyermekközönség előtt. A város, a városkörnyék és a megye gyermekei nagy számban vesznek részt a fesztivál rendezvényein, előadásain.

Jellegzetessé teszik a békéscsabai nemzetközi bábfesztiválokat a kiegészítő programok is. Többek között a rendszeres szakmai viták, ahol is a fesztivál összes résztvevője elmondhatta véleményét a látottakról, vitát folytathatott a produkciókról, szakmai kérdésekről.

Rendszeresek az utcai bábkészítések, amelynek résztvevői szintén gyermekek, akik neves bábtervezők, animátorok irányításával közelebbről is megismerkedhetnek a művészet fő eszköze, a báb születésével.

A kiegészítő programokhoz sorolandók az utcai bábelőadások, a szimfonikus hangversenyek, a folklórbemutatók, a táncházi esték, de a képző- és iparművészeti, népművészeti és bábművészeti kiállítások is.

Békés megye így a kezdetektől fogva támogatja a fesztivált. Minden alkalommal megyei fellépéseket is szervezünk az itt lévő csoportoknak. A Gyulai Várszínházzal való együttműködés már tradicionálisnak is nevezhető. De voltak fellépések Mezőberényben, Békésen is az elmúlt alkalmakkor.

A békéscsabai fesztiválok mindig is lehetőséget biztosítottak arra, hogy a nemzetközi bábművész társadalom találkozhasson a művészek világhírű műveivel, vezető személyiségeivel. Így pl. Szergej Obrazcovval, Prof. Dr.Jan Malikkal, Dr.Henryk Jurkowskival, az UNIMA jelenlegi elnökével. Gyakran ülésezett a békéscsabai fesztiválok idején az UNIMA számos bizottsága.

Dr. Szilágyi Dezső mondta, az egyik nemzetközi bábfesztivál záróünnepségén: "a békéscsabai nemzetközi bábfesztiválok intézménnyé váltak, s elkezdték a maguk megismertetését a világban." E megjegyzésben nincs túlzás, hiszen ha végigtekintünk az eddigi fesztiválokon megjelentek listáján, látni lehet, hogy jöttek Békéscsabára Európa csaknem minden országából, az Amerikai kontinensről, a Távol-keletről, de Új-Zélandról és Ausztráliából is bábjátékosok, megfigyelők. Mindemellett kétségtelen tény, hogy a békéscsabai nemzetközi fesztiválok a kezdettől napjainkig inspiráló hatással voltak a hazai bábművészekre is. Hiszen alkalmanként legalább 10 bábszínház képviselte a magyar színeket, s ezen együttesek egyike-másika jelentős nemzetközi sikereket könyvelhetett el magának a békéscsabai szereplését követően. Fesztiváljaink idegenforgalmi rendezvényekké váltak, a meghívott belföldi és külföldi bábegyütteseken túl rendszeresen nagy számú érdeklődő jelentkezett be, akik végigkövették az eseményeket.